Gyermekbiztonság a való életben és az interneten

Gyermekbiztonság a való életben és az interneten

Egy szülő nem lehet mindig a gyermeke mellett. Ezért az egyik legfontosabb dolog, amit adhatunk neki, hogy megtanítjuk felismerni a veszélyes helyzeteket, megfelelően reagálni rájuk, és segítséget kérni, amikor szüksége van rá.

A régi szabály, hogy „Ne állj szóba idegenekkel!” önmagában már nem elegendő. A veszélyt jelentő ember nem feltétlenül néz ki ijesztően, és ma már nemcsak az utcán, hanem egy játékban, közösségi oldalon vagy üzenetküldő alkalmazásban is kapcsolatba kerülhet a gyermekkel.

A Gyermekbiztonság a való életben és az interneten azért készült, hogy a szülőknek használható eszközöket adjon ezeknek a helyzeteknek a megbeszéléséhez és gyakorlásához.

A kiadvány többek között foglalkozik:

• az idegenekkel kapcsolatos veszélyhelyzetekkel,
• azzal, mit tegyen a gyermek, ha valaki el akarja vinni,
• a családi biztonsági jelszó használatával,
• azzal, mit tegyen, ha elveszik,
• a testhatárok megtanításával,
• a „jó titok” és „rossz titok” közötti különbséggel,
• az online veszélyekkel és hamis profilokkal,
• az online manipuláció és a grooming felismerésével,
• a személyes adatok védelmével és telefonos csalásokkal,
• a videojátékok lehetséges veszélyeivel,
• a TikTok és Instagram biztonságosabb használatával,
• valamint azzal, mit tegyen a gyermek és a szülő, ha már megtörtént a baj.

A könyv nem áll meg az elméletnél. Gyakorlati szituációkat és szerepjátékokat is tartalmaz, amelyek segítségével a család otthon begyakorolhatja, hogyan reagáljon a gyermek különböző helyzetekben.

A kiadványhoz családi biztonsági szabályzat, munkafüzet, vészhelyzeti kártya, családi biztonsági szerződés, szülői ellenőrzőlista és korcsoportonkénti útmutató is tartozik a 4–6, 7–10, 11–14 és 15–16 éves gyermekekhez.

A cél nem az, hogy a gyermek féljen a világtól.
A cél az, hogy tudja, mire figyeljen, merjen nemet mondani, felismerje, amikor valami nincs rendben, és tudja, kitől kérhet segítséget.