Gyermekbiztonság a való életben és az interneten
Egy szülő nem lehet mindig a gyermeke mellett. Ezért az egyik legfontosabb dolog, amit adhatunk neki, hogy megtanítjuk felismerni a veszélyes helyzeteket, megfelelően reagálni rájuk, és segítséget kérni, amikor szüksége van rá.
A régi szabály, hogy „Ne állj szóba idegenekkel!” önmagában már nem elegendő. A veszélyt jelentő ember nem feltétlenül néz ki ijesztően, és ma már nemcsak az utcán, hanem egy játékban, közösségi oldalon vagy üzenetküldő alkalmazásban is kapcsolatba kerülhet a gyermekkel.
A Gyermekbiztonság a való életben és az interneten azért készült, hogy a szülőknek használható eszközöket adjon ezeknek a helyzeteknek a megbeszéléséhez és gyakorlásához.
A kiadvány többek között foglalkozik:
- az idegenekkel kapcsolatos veszélyhelyzetekkel,
- azzal, mit tegyen a gyermek, ha valaki el akarja vinni,
- a családi biztonsági jelszó használatával,
- azzal, mit tegyen, ha elveszik,
- a testhatárok megtanításával,
- a „jó titok” és „rossz titok” közötti különbséggel,
- az online veszélyekkel és hamis profilokkal,
- az online manipuláció és a grooming felismerésével,
- a személyes adatok védelmével és telefonos csalásokkal,
- a videojátékok lehetséges veszélyeivel,
- a TikTok és Instagram biztonságosabb használatával,
- valamint azzal, mit tegyen a gyermek és a szülő, ha már megtörtént a baj.
A könyv nem áll meg az elméletnél. Gyakorlati szituációkat és szerepjátékokat is tartalmaz, amelyek segítségével a család otthon begyakorolhatja, hogyan reagáljon a gyermek különböző helyzetekben.
A kiadványhoz családi biztonsági szabályzat, munkafüzet, vészhelyzeti kártya, családi biztonsági szerződés, szülői ellenőrzőlista és korcsoportonkénti útmutató is tartozik a 4–6, 7–10, 11–14 és 15–16 éves gyermekekhez.
A cél nem az, hogy a gyermek féljen a világtól.
A cél az, hogy tudja, mire figyeljen, merjen nemet mondani, felismerje, amikor valami nincs rendben, és tudja, kitől kérhet segítséget.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.